Először a hazai állatvédelem történetében állami és kormányzati szereplők, hatóságok és szakmai szervezetek, a tudomány, a civil állatvédelem és az állatokkal foglalkozó szolgáltató szektor képviselői közös nyilatkozatot írtak alá az Állatorvostudományi Egyetem kezdeményezésére. Az Állatok világnapjára, október negyedikére szervezett ünnepélyes aláíráson Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora kiemelte: az Állatvédelmi Kódex egy olyan etikai szándéknyilatkozat, formálódó közösség, amelyhez minden állatokkal foglalkozó, vagy azokról kommunikáló szervezet csatlakozhat, amennyiben szívén viseli az állatok jóllétét, és érdekükben tenni is kész.
A rektor hangsúlyozta továbbá, hogy az Állatorvostudományi Egyetem mint a hazai állatvédelmi kutatások és szakemberképzés legfontosabb helyszíne, örömmel vállalkozott arra, hogy összegyűjtse és közös munkára kérje fel a Kódex elsőkörös aláíróit, vagyis az új közösség alapítóit. A felkért szervezetek készségesen és azonnal csatlakoztak a kezdeményezéshez, ebből is látszik, hogy hiánypótló összefogás született. A résztvevők munkacsoporti egyeztetés során véglegesítették a Kódex szövegét, és együttesen lépnek fel az állatok védelme és a felelős állattartás népszerűsítése mellett. Sótonyi Péter köszönetét fejezte ki a Kódex első aláíróinak, és hozzátette: egy olyan állatszerető, értékelvű közösség született, amelynek tagjai önkéntes elkötelezettséget vállalnak a szakmai alapokon és együttműködésen nyugvó állatvédelem mellett.
Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos beszédében hangsúlyozta, hogy az Állatvédelmi Kódex is egy tökéletes példa arra, hogy a civil szervezetek és az állatvédelem területén dolgozó szakemberek összefogása nagy változásokat eredményezhet az állatvédelem területén. A februárban elindított állatvédelemről szóló társadalmi párbeszéd kérdéseire adott több mint 262.000 válaszból jól kirajzolódott az igény a felelős állattartás népszerűsítésére, amihez nagyszerű alapot ad az Állatorvostudományi Egyetem kezdeményezése is. A miniszteri biztos hozzátette továbbá, hogy arra buzdít minden állatvédelemmel foglalkozó állami, szakmai és civil szervezetet, hogy csatlakozzanak az Állatvédelmi Kódexhez, lépjenek fel közösen az állatok jóllétét előtérbe helyező szövetség mellett, hiszen közös ügyünk az állatvédelem.
Dr. Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke kiemelte: bízik abban, hogy ez a multidiszciplináris összefogás minden eddiginél erőteljesebb és hatékonyabb fellépést tesz lehetővé Magyarországon az állatvédelem halasztást nem tűrő feladatainak megoldása érdekében. Hozzátette: „büszke vagyok arra, hogy kollégáim magasan képzett, nagymúltú szakmai tapasztalattal vagy épp a fiatalság élénk kreativitásával rendelkező szakemberek. Mi, a Nébih részéről ezt az igen jelentős hozzáadott értéket tudjuk és szeretnénk felajánlani az Állatvédelmi Kódex célkitűzéseinek megvalósításához.”
Dr. Töreki Sándor r. vezérőrnagy bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes az alábbi gondolatokat emelte ki felszólalásában: az állatvédelem egy nagyon fontos része korunk egyik legfontosabb kérdésének, a biológiai sokféleség védelmének és a természet fenntarthatóságának. A Rendőrség örömmel vállalt szerepet a Kódex megalkotásában. Kiemelten kezelik az állat- és természetvédelemmel összefüggő bűncselekmények nyomozását, az ilyen jellegű cselekmények megelőzését. Az elmúlt évben a Rendőrség több eljárást is folytatott tiltott állatviadal szervezése bűntett megalapozott gyanúja miatt. Ezen ügyekben több mint 30 fő gyanúsítotti kihallgatására került sor és 100-nál több viadal céljából tenyésztett kutya menekült meg. A Kódexben megfogalmazott vezérelveket, erkölcsi normákat a Rendőrség sajátjának tekinti és mindent megtesz azok érvényre juttatására.
„A haszonállattartás terén az európai állatjólléti jogrendszer a legszigorúbb, de a magyar gazdálkodókra további többletelvárások is vonatkoznak. Mégis, a társadalom egy részében torz kép él az állattenyésztésről, alaptalanul” – hangsúlyozza Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. „Közös feladatunk a félretájékoztatás megakadályozása, hogy felhívjuk a figyelmet több tízezer magyar gazdálkodó munkájának, állatjóllét terén végzett tevékenységének elismerésére. Fontos továbbá, hogy az EU ezen szabályokat a külső országokból érkező importra is érvényesítse” – hívja fel a figyelmet a kamara elnöke.
Dr. Gönczi Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke úgy látja, hogy az állatorvosok az állatvédelem első számú szakemberei, hiszen a tanulmányaik majd a hivatásuk gyakorlása során szerzett szakmai ismereteikkel ők azok, akik leginkább meg tudják ítélni az állatok fajából, fajtájából, ivarából, életkorából és hasznosítási módjából fakadó szükségletek biztosításának a legkedvezőbb módját. Az elnök elmondta: „szeretnék azt elérni, hogy az állatvédelem Magyarországon elsősorban és megalapozottan szakmai kérdés legyen és ne érzelmi, hangulati tényezők befolyásolják. A Magyar Állatorvosi Kamara támogatóan üdvözöl minden olyan szakmai szervezetet és fórumot, ami ehhez hozzásegíti a magyar állatvédelmet.”
Szabó Roland a Fővárosi Állat- és Növénykert operatív igazgatója szerint:
„A korszerű állatkertek számára a természetvédelem, a környezeti nevelés, a természetközeli szabadidős program biztosítása és a kutatás egyformán fontos küldetés, és – az állatkertek nemzetközi szakmai közösségének elismert tagjaként – ezek a fő céljai a Fővárosi Állat- és Növénykertnek is. Mindez persze elképzelhetetlen volna az állatok jóllétéről való szakszerű gondoskodás nélkül. Hiszen azok a sikerek, amelyeket a városligeti intézmény számos veszélyeztetett faj tartása, szaporítása, sőt akár a vadonba való visszatelepítése terén elért, nem lettek volna lehetségesek az állatok biológiai igényeinek megfelelő körülmények biztosítása nélkül. De az Állatkert számára nemcsak ezért fontos az állatvédelem! Fontos azért is, mert az intézmény ismeretterjesztő, szemléletformáló tevékenysége révén különösen sok embernek tudja közvetíteni a felelős állattartás fontosságának üzenetét, és azokat az ismereteket is, amelyek az állatokról való szakszerű gondoskodáshoz elengedhetetlenül szükségesek”.
„Egy szót szeretnék kiemelni: ez a harmónia. Az állat és az ember közti harmónia. Ezt a megfoghatatlan érzést mindenki ismeri, akinek van otthon háziállata, vagy eljár hobbiszinten lovagolni. Az idomárok pedig különös emberek: együtt kelnek az állataikkal, együtt fekszenek velük. Meggyőződésem, hogy a cirkuszművészet képes arra, hogy megmutassa az ember és állat harmonikus együttélését, és megtanítson minket az állatainkról való gondoskodásra” – mondta Dr. Borsós Beáta, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője.
Schneider Kinga, a NOÉ Állatotthon Alapítvány szóvivője elmondta:
„Nem újdonság, hogy az állatvédő szervezetek az állatok jólétének legnehezebb területén dolgoznak. Most amikor az utóbbi hónapokban azt tapasztaljuk a saját bőrünkön, hogy óvatos becslés szerint is megnégyszereződött a bajba jutott állatok száma, megduplázódott a felszínre került állatkínzások száma, viszont országos szomorú tendencia, hogy jelentősen visszaesett az örökbefogadási kedv, bátran kijelenthetjük, válsághelyzet van. És minden válsághelyzetből a kiutat többek között az együtt gondolkodás, az együtt dolgozás az összefogás jelentheti. Ezért nagy öröm és büszkeség az Állatvédelmi Kódex aláírói között lenni.”
Sziládi-Kovács Tibor, a Kutyabarat.hu alapító-projektvezetője elmondta: „az utóbbi években érezhetően sokat fejlődött a hazai kutyabarát szolgáltatói szektor. A vállalkozások, a piaci szereplők nemcsak kínálatukban hoztak minőségi változást, de fontos szerepet töltenek be a felelős állattartás és az állatvédelem népszerűsítésében is. Éppen ezért óriási segítség az Állatvédelmi Kódex létrejötte, mely nagyban támogatja a kutyabarát vállalkozások állatvédelmi törekvéseit is.”
Vetter Szilvia, a Kódex létrejöttét koordináló Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központjának vezetője hangsúlyozta: nagy öröm számára, hogy a társállatokat, a gazdasági haszonállatokat és a vadon élő állatokat is „lefedi” a Kódex, és ezt az első aláíró szervezetek köre is tükrözi. Olyan szervezeteket sikerült egy asztalhoz ültetni, és találták meg ezúttal a közös nevezőt, amelyekre korábban nem minden esetben volt jellemző az összehangolt, együttes fellépés. A központvezető a Kódex nem titkolt céljának nevezte, hogy az együttműködésben részt vevő állami szereplők, állatorvosok, civil állatvédők, kutatók, agrárszakemberek, rendőrök, vadászok, cirkuszművészek, vállalkozók stb. személyes kapcsolatokat is kiépítsenek, így tegyék gördülékenyebbé az állatvédelem fejlesztését Magyarországon.
A Kódex közösségéhez csatlakozhat minden állatokkal foglalkozó, illetve állatokról kommunikáló magyarországi szervezet, amely magáénak érzi és elfogadja a Kódexben foglaltakat. A dokumentum szövegét elolvasni és csatlakozni a következő linken lehet: https://univet.hu/hu/egyetem/szervezeti-egysegek/allatvedelmi-jogi-elemzo-es-modszertani-kozpont/allatvedelmi-kodex/
A Kódex első aláírói, vagyis Alapítói a következő szervezetek:
- Állatorvostudományi Egyetem (kezdeményező)
- Agrárminisztérium, Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos
- Országos Rendőr-főkapitányság
- Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
- Magyar Állatorvosi Kamara
- Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
- Fővárosi Állat- és Növénykert
- Országos Magyar Vadászati Védegylet
- Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft.
- NOÉ Állatotthon Alapítvány
- Állatmentő Szolgálat Alapítvány
- Hangya Közösség
- Ebugatta.hu
- Kutyabarat.hu
- Hunland Trans Kft.
