• Főoldal
  • >
  • News
  • >
  • A macskák felismerik a nevüket, csak nem törődnek vele

A macskák felismerik a nevüket, csak nem törődnek vele

Van úgy, hogy a tudománynak olyan jelenségek létét kell bizonyítania, amelyet egyébként “mindenki tud”. Csakhogy gyakran megesik, hogy mindenki rosszul tudja, így nem árt ellenőrzött körülmények között bizonyítani hitelességét vagy megcáfolni azt.

Most az előbbiről lesz szó, hiszen japán biológusok kimutatták, hogy a macskák – egy sor más állathoz, például a kutyákhoz vagy a delfinekhez hasonlóan – meg tudják különböztetni a nevüket egyéb, érdektelen szavaktól. Viszont nem nagyon reagálnak rá, és ez lehetett az oka, hogy egyesek nem hiszik, hogy egyáltalán képesek a szavak megkülönböztetésére.

Szaito Asztuko, a japán Sophia Egyetem kutatója habituációs kísérleteket végzett macskás kávézókban, ahol a cicák a vendégeket szórakoztatják, illetve más macskák otthonaiban. A habituációs kísérlet lényege, hogy az állat először több, valamilyen szempontból egyforma ingert kap (ebben az esetben számára irreleváns szavak felvételeit hallja), majd miután ezekhez hozzászokott, és már nem reagál rájuk, bejátszanak neki egy más típusú ingert (most a saját nevét), és figyelik, hogy reakciói visszatérnek-e. Ha igen, az bizonyítja, hogy különbséget tudnak tenni a kétféle inger között.

A macskáknál az okozza a nehézséget, hogy nagyjából tojnak mindenre.

Vagy ha megengedőbbek akarunk lenni, akkor fogalmazhatunk úgy is, hogy reakcióik amplitúdója jóval szerényebb, mint például azt a kutyáknál megszokhattuk. A figyelmi állapotukat jószerével csupán egy fülbiccentés, vagy egy röpke tekintet jelzi, aztán visszatérnek egyéb elfoglaltságukhoz.

A kutatók két részkísérletet végeztek. Először a saját gazdájuk hangjának felvételét hallották (aki épp akkor nem tartózkodott a helyiségben). Az első szakaszban több érdektelen szót mondott azonos hanghordozással, majd a macska nevét ugyanolyan hanglejtéssel. A macskák többsége erre jobban reagált, mint az utolsó habituáló szóra. A második kísérletben ugyanezt játszották el, csak egy ismeretlen ember hangjával, és a dolog úgyis működött.

Szóval ha hívjuk a macskát a nevén, de az nem jön, az nem azért van, mert nem ismeri fel a nevét, csak nem érdekli, hogy mit akarunk.

A macskák nem arra evolválódtak, hogy válaszoljanak az ember kommunikációs jeleire. Akkor kommunikálnak az emberrel, ha akarnak. A macska már csak ilyen. – nyilatkozta Szaito a New Scientistnek.

Forrás

Previous «
Next »